2011. október 21., péntek

A Tűz csiholója

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak,akik mertek
S ha százszor bátrak és
viharvertek.
Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten,hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy különb van, aki:
bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván ne óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.


Ezt a verset azért raktam ki mert szerintem hasonlít a Doktorra,nagyon is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése